100 évvel ezelőtt, október 20-án tért vissza másodszorra IV. Károly király Magyarországra, hogy visszaszerezze trónját.
Miután az első, márciusi visszatérési kísérlet meghiúsult Horthy és az antant nyomására, a király visszautazott Svájcba. Erről egy előző cikkünkben részletesen írtunk. A hazai legitimisták kénytelenek voltak felismerni a tavaszi példán okulva, hogy Horthy hajthatatlan a kérdésben, és a restauráció nyomásgyakorlás nélkül lehetetlen. A következő kísérletre ősszel került sor. 1921. október 20-án érkezett meg a király és felesége, Zita királyné repülővel a Kapuvártól nem messze lévő Dénesfára. Legitimista politikusokból álló ellenkormányt alakított, melynek miniszterelnöke Rakovszky István, külügyminisztere ifj. Andrássy Gyula, pénzügyminisztere Gratz Gusztáv, honvédelmi minisztere pedig Lehár Antal lett. Ezután Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy csapatainak támogatásával megindultak Budapest felé. A vonatút három napot vett igénybe, mivel szinte minden településen megálltak fogadni a legitimista érzelmű polgárok köszöntését és királyhű csapatokat toborozni. Ekkor került sor a híres sínek melletti mise megtartására is, ami szintén Károly életszentségét példázza. Az immár 6000 fősre duzzadt legitimista fegyveres erő egészen Budaörsig jutott bárminemű ellenállás nélkül. Itt azonban október 23-án Károly csapatai szembekerültek a Gömbös Gyula által toborzott diákokból és polgárokból álló kormányhű alakulatokkal. Az ütközet hamarosan meg is kezdődött, de egyik fél sem akart vérontást, így az első veszteségek hatására a király seregét vezető tisztek leállították a támadást. Horthy ezt kihasználva hozzá hű egységeket csoportosított a főváros közelébe, s mire Károly kiadta a parancsot a visszavonulásra, a kormányhű katonák már bekerítették őket. Az uralkodóhoz hűséges katonákat lefegyverezték és újra feleskették őket a kormányzóra. Erre a sorsra jutottak a Dunántúl királyhoz hű városai is, ahol napokon belül helyreállt Horthy hatalma. A királyt és feleségét őrizetbe vették és Tihanyba szállították. Október 31-én hagyták el végleg Magyarországot. Egy brit hajó fedélzetén jutottak el Madeira szigetére, melyet a száműzetés helyéül jelöltek ki. Boldog IV. Károly itt halt meg családja körében, katolikushoz méltóan, de magyar királyhoz méltatlanul 1922. április 1-én.
A második visszatérési kísérlet hasonló okok miatt hiúsult meg, mint az első. Az antant nem akart Habsburg-restaurációt, a szomszédos államok pedig mozgósítani kezdtek, hisz IV. Károlyban az újonnan szerzett területeikre igényt tartó revizionista figurát láttak. Benes a király visszatérésének hírére diplomáciai tárgyalásokba kezdett a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal és Magyarország újbóli megszállásáról kezdtek terveket szőni. A lehetetlen kül- és belpolitikai helyzet következtében az utolsó magyar királynak nem sikerült elfoglalnia a jogosan őt megillető trónt. Hogy a további kísérleteket megakadályozzák, Horthyék kiadták a 1921. évi XLVII. törvénycikket, mely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, s azt, hogy a királyválasztás joga visszaszáll a magyar népre (tegyük hozzá, hogy ez illegitim volt, hisz a király sosem ellenjegyezte). Az aktus következtében bár sérült az államiság, de nem szűnt meg, egészen Szálasi Ferenc, az utolsó törvényes államfő kivégzéséig. Így bukott el tehát IV. Károly második, és egyben utolsó visszatérési kísérlete, s vált Magyarország király nélküli királysággá.
Mi hungaristák egyértelműen a Magyar Királyság intézménye mellett foglalunk állást, mert hitünk szerint ez az egyetlen járható út, mely nemzetünk újjászületésére és csonka hazánk feltámadásához vezet. Szellemi elődeinkhez hasonlóan elvetjük a baloldali köztársasági gondolatot, mely termékeny táptalaja mindenfajta nemzet- és életellenes ideológiának. Hűnek kell maradnunk ezeréves múltunkhoz és őrizni azt a tradíciót, melyet Szent Istvántól Boldog IV. Károly királyig népünk követett. A témával kapcsolatos bővebb álláspontunkat az alábbi cikkeinkben is részletezzük. Illetve ajánlom a kedves olvasók figyelmébe az alábbi filmet is, mely Károly király első visszatérési kísérletéről szól.
Zöldinges.net – Kovács Sándor
- 100 éve történt az első királypuccs
- Adalékok a hungarista királykérdéshez I. rész
- A P.H.M. monarchizmusa – Adalékok a hungarista királykérdéshez II. rész
- A monarchizmus filozófiája – Adalékok a hungarista királykérdéshez III. rész
- A jövő monarchiája – Adalékok a hungarista királykérdéshez IV. rész
- Monarchizmus az emigrációban – Adalékok a hungarista királykérdéshez V. rész
